Újabb napóleoni sáncokat azonosítottak a kutatók Komárom környékén
A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum 2026-os kutatási programjában a szakemberek öt eddig ismeretlen, a napóleoni háborúk idején épült sáncművet, valamint egy második világháborús légvédelmi ütegállást azonosítottak Komárom térségében. A kutatás célja a dunai átkelők védelmére emelt védművek dokumentálása és a kulturális örökségvédelmi nyilvántartás bővítése volt. A szakemberek Nováki Gyula és Tolnai Gergely 2010-ben, a Castrum folyóiratban közölt tanulmányára alapoztak, amely tizenhárom sáncot mutatott be; ezt egészítették most ki terepbejárásokkal és korabeli térképek elemzésével további öt, korábban ismeretlen védművel.
A munkálatok során Csém területén egy második világháborús katonai struktúrát is dokumentáltak, ami Komárom évszázados hadászati szerepét jelzi. A földsáncok eredetileg az 1809-es ötödik koalíciós háborúban létesültek: Bécs francia megszállása után a hadvezetés a komáromi hídfő megerősítését rendelte el, amely a visszavonuló császári és királyi sereg, valamint a magyar nemesi felkelés gyülekezőhelye lett. Bár az 1809. júniusi győri csatában a franciák győztek, a sáncokkal megerősített Komárom ostromával már meg sem próbálkoztak. A most feltárt védművek a 19. század közepén kiépülő hatalmas erődrendszer előfutárai voltak.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔