Szeleczky Ádám a Duna elmúlt 120 napjának megpróbáltatásairól beszélt
Szeleczky Ádám, a Duna átmeneti csatornaigazgatója a Big Picture konferencián az „Irreality a város szélén – a szabad közmédia első 120 napja” című előadásban beszélt a közmédia átalakulásáról. Prezentációja egyszerre volt helyzetjelentés, kulisszák mögötti beszámoló és önkritikus hangvételű értékelés. Azt mondta, az elmúlt 120 napban nemcsak az intézményrendszer működését akarták megmutatni, hanem azt is, mi történt a közmédia falai között, és hogyan lehetne másképp működtetni a szervezetet.
Szeleczky részletesen ismertette a korábbi döntési és jóváhagyási láncot, amelyen egy műsorötletnek, vendégnek vagy tartalomnak át kellett jutnia. Elmondása szerint számos ponton lehetett beavatkozni a szerkesztői döntésekbe, akár egy meghívott szereplő vagy egy teljes produkció megakadályozásával. Ezt a jelenséget „tartalmi groomingnak” nevezte. Szerinte a munkatársak idővel megtanulták, kiket nem érdemes meghívni, így láthatatlan feketelisták és öncenzúra alakult ki. Példaként említette, hogy egy énekes egy karácsonyi műsorban azért nem szerepelhetett, mert elvált, Miklósa Erika pedig állítása szerint azért szorult háttérbe, mert elvállalta az RTL-en futó The Voice egyik székét.
A Dalról úgy vélte, a műsor az Eurovíziós részvétel megszűnésével elveszítette eredeti célját, később pedig a zsűrizésben megalázó helyzetek is előfordultak. Kijelentette, hogy ebben a formában nem szeretnék visszahozni. A Petőfi Zenei Díj kapcsán azt mondta, éveken át ugyanaz a szűk előadói kör kapott elismerést, miközben Azahriah és Beton.Hofi alapjaiban változtatta meg a magyar könnyűzenei színteret.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔