Húsz éve nem módosították így az inflációs célt: az MNB 2,5 százalékra csökkenti

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa jövő év januárjától 3 százalékról 2,5 százalékra csökkenti az inflációs célt, a plusz-mínusz 1 százalékos toleranciasávot megtartva. Utoljára 2005 augusztusában nyúltak a célhoz, akkor állították 3 százalékra; most azért módosítanak, mert a hazai reálgazdasági fejlettség és az árszínvonal közeledett az eurózóna átlagához. Az eurózónához képest 0,5 százalékponttal magasabb cél azt a teret hagyja, hogy az árszintfelzárkózás egy része továbbra is inflációs többleten keresztül valósuljon meg, és rövid távon ne terhelje túlzottan a reálgazdaságot.

A magyar cél ezzel a lengyel és a román szinthez igazodik, közelít az Európai Központi Bank 2 százalékos gyakorlatához, és közelebb kerül az euróbevezetés árstabilitási követelményéhez. A kormány 2030-ra szeretné teljesíteni az euróbevezetés feltételeit. Varga Mihály jegybankelnök szerint a korábbi, magasabb cél a fejlett és a régiós gazdaságokénál is nagyobb volt; az új 2,5 százalék jobban tükrözi az ország fejlettségét, a 2028-as bevezetés pedig időt hagy az alkalmazkodásra. Előnyként említette a vásárlóerő és a megtakarítások reálértékének védelmét, a hosszabb távon alacsonyabb nominális kamatot, a devizapiaci stabilitást, valamint a lakosság, a vállalatok és a költségvetés kedvezőbb finanszírozását.

A kamatdöntés önmagában alig mozdította az árfolyamot, Varga megszólalása után a forint a 362-es szintről 360-ig erősödött az euróval szemben. A szeptemberi előrejelzés idei 1,8 és jövő évi 2,9 százalékos GDP-növekedéssel, az inflációban idei 1,8, majd 3,1 százalékkal számol.