Magyar Péter nem akarja megtiltani a kétharmados többséget, a választástörvény csak évek múlva jöhet
Magyar Péter a július 16-i kormányszóvivői tájékoztatón újságírói kérdésre indokoltnak nevezte a választási rendszer módosítását, de leszögezte: nem cél, hogy senki se szerezhessen kétharmados többséget. Előbb új alkotmányra van szükség, a választási törvény másfél-két éven belül készülhet el. Szükségesnek tartotta a győzteskompenzáció visszanyesését, a kormányozhatóság megőrzését azonban szintén hangsúlyozta. Ezzel részben elhatárolódott Melléthei-Barna Márton aznap megjelent interjújától: a Tisza Párt frakcióvezető-helyettese az alkotmány és a várható népszavazásos megerősítés után olyan arányosabb rendszert ígért, amely jelentősen megnehezítené, hogy egy párt kétharmadot szerezzen. Magyar szerint ez nem egyeztetett kormányzati vagy pártálláspont.
Tineke Strik, az Európai Parlament holland állandó magyar jelentéstevője a reform mielőbbi megkezdését sürgette: a kétharmad most eszköz a jogállamiság és az intézményi reformok helyreállítására, hosszabb távon azonban nem tartja egészségesnek, és arra kérte a kormányt, ne várjon a plurálisabb rendszerrel – utalva arra, hogy a parlamenti választások előtti hat hónapban a választási törvény már nem módosítható, ezért a Tisza-kormánynak az alkotmányozással együtt kellene lépnie. Tóth Zoltán választási szakértő a Klubrádióban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Tisza a szavazatok 53 százalékával a mandátumok 70 százalékát szerezte meg; szerinte az új kormány élvezi a Fidesz által kialakított rendszer előnyeit, de az aránytalanságot korrigálni kell, és széles társadalmi vitát sürgetett.
A Nemzeti Választási Iroda több mint száz pontos javaslatcsomagot küldött az Igazságügyi Minisztériumnak: nem a rendszer szerkezetét, hanem az eljárás korszerűsítését célozza. Elektronikus ajánlást vezetne be a valasztas.hu-n DÁP- vagy Ügyfélkapu+-azonosítással, a papíralapú ajánlás szigorúbb garanciákkal maradna; postai értesítőt csak elektronikus tárhely nélküliek kapnának. Lehetővé tennék az előzetes szavazást a helyi választási irodában, a külföldön tartózkodók egységesen levélben vagy külképviseleten szavazhatnának. Tiltanák a 16 éven aluliak adatainak és képmásának kampánybeli felhasználását, szabályoznák a választóknak adott juttatásokat, a közmédia közösségi oldalain is esélyegyenlőséget biztosítanának. Ha a jelöltek száma nem haladná meg a mandátumokét, a szavazás elmaradhatna; felülvizsgálnák a nemzetiségi képviseletet és az újraszámlálást, a választókerületi határokat az NVI-re bíznák. László Róbert, a Political Capital szakértője bátrabbnak nevezte az ajánlásokat, de a levélszavazás kiterjesztését ellenőrízhetetlennek tartja, és inkább több külföldi szavazóhelyet javasol; az előidejű szavazásnál a kiszolgáltatott választókra gyakorolt nyomás kockázatát emelte ki.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔