Manilában elmarad a Dél-kínai-tengeri magatartási kódex 2026-os célja
A Fülöp-szigetek 2026-os ASEAN-elnöksége alatt akarta tető alá hozni Kínával a Dél-kínai-tengeri magatartási kódexet, a november közepi manilai csúcson azonban fel kellett adniuk ezt a célt. Theresa Lazaro külügyminiszter szerint a szöveg mintegy 80 százaléka már kész, a vitás kulcskérdések – mindenekelőtt a jogi kötelező erő és a földrajzi hatály – megoldatlanok maradtak. A tenger a világ egyik legfontosabb hajózási útja, gazdag halászati terület, és jelentős olaj- és gázkészleteket is rejthet; stratégiai verseny övezi, mert Kína kilencszakaszos vonala átfed a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia és Brunei igényeivel.
A kódex a felek magatartását szabályozná, és megakadályozná, hogy a tengeri incidensek eszkalálódjanak. Andreas Ufen, a hamburgi GIGA Délkelet-Ázsia-szakértője szerint a alapvető baj, hogy Kína katonailag fölényben van, és nincs valódi érdeke egy jogilag kötelező megállapodásban: amíg érdekeit anélkül is érvényesíteni tudja, kevés ösztönzője van önkorlátozásra. Peking Ufen szerint inkább „forrón tartaná” a konfliktust, anélkül hogy kötné magát. A Paracel-szigetek (Kínában Xisha, Vietnamban Hoang-Sa) példája mutatja a földrajzi vitát: Hanoi bevenné őket a hatályba, Peking ezt elutasítja; egy ASEAN-keretes egyezmény indirekt módon érinthetné a területi igényeket.
Felix Heiduk, a berlini SWP Ázsia-kutatási vezetője emlékeztet: tizenkét éve tárgyalnak érdemi áttörés nélkül, és nincs egyetértés arról, legyen-e a kódex nemzetközi jogilag kötelező. Fenntartások nemcsak Kínában vannak: más ASEAN-tagok is vonakodnak, mert ratifikálniuk kellene. Egy nem kötelező szöveg csupán szándéknyilatkozat lenne. Vitatott az „incidens” fogalma is: a vízágyús partiőrségi akciók, az utánpótlást blokkoló manőverek vagy csak a katonai erőszak tartozna-e alá. Heiduk szerint ezek a részletek döntik el, működik-e a kódex. Az tizenegy tagú ASEAN sem egységes: a Fülöp-szigetek és Vietnam hangosan szemben áll Kínával, Malajzia és Indonézia visszafogottabb, Kambodzsa és Laosz gazdaságilag közel áll Pekinghez, és nincs dél-kínai-tengeri területi igényük. A konszenzuselv miatt bármely tag blokkolhatja a közös álláspontot; Heiduk ezt állandó akadálynak nevezi.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔