Szigorúbb feltételekkel és uniós vétójog-korlátozással gyorsítaná a bővítést az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság új bővítési stratégiáján dolgozik, amely a folyamat felgyorsítása mellett jóval szigorúbb biztosítékokat vezetne be az újonnan csatlakozó országokkal szemben. Az El País birtokába jutott tervezet szerint Ukrajna, Moldova és a nyugat-balkáni államok csatlakozási szerződéseiben az első években korlátoznák a vétójogot, súlyos demokratikus visszalépés esetén pedig a szavazati jogukat is felfüggeszthetnék. A javaslat mögött az Európai Unió Orbán-kormánnyal folytatott konfliktusainak tapasztalatai, az úgynevezett „Magyarország leckéje” áll: Brüsszel meg akarja akadályozni, hogy egy tagállam a demokratikus normáktól eltávolodva vétókkal bénítsa meg a közösségi döntéshozatalt.
A koncepció a fokozatos integráció elvére épül, amelynek keretében a reformok üteméhez mérten már a teljes jogú tagság előtt megnyitnák az egységes piac bizonyos részeit a tagjelöltek előtt. Ezt a modellt a Nyugat-Balkánon már tesztelik egy hatmilliárd eurós növekedési tervvel, amelyről Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke Szkopjéban is beszélt.
Ahhoz, hogy az Európai Unió a jelenlegi huszonhét tag helyett több mint harminc országgal is működőképes maradjon, a javaslat az intézményrendszer reformját sürgeti. Ez felveti a biztosi testület létszámának csökkentését egy rotációs rendszerrel, valamint átmeneti korlátozásokat a munkaerő szabad mozgásában és a mezőgazdaságban. A legnagyobb diplomáciai feszültséget az új tagok korlátozott vétójoga kelti, mivel ez eltérő jogosítványú kategóriákra osztaná a tagállamokat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔