’56 zalai emlékezetének változásait mutatták be Zalaegerszegen
Zalaegerszegen levéltári nap keretében vizsgálták, hogyan alakult az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékezete Zalában. A rendezvényen nyolc történész, levéltáros, muzeológus és egyesületi elnök tartott előadást arról, miként változott az események társadalmi értelmezése a politikai rendszerváltás előtt és után, illetve az egymást követő évtizedekben. Dr. Káli Csaba, a levéltár igazgatója szerint a program középpontjában az emlékezetpolitika állt: nemcsak az 1956-os történések felidézése, hanem az is fontos, hogy a közösségek miként őrzik és adják tovább a múltról kialakított képet.
A rendezvény vizuális arculatában használt szürke szín azt jelképezte, hogy az emlékek idővel elhalványulhatnak vagy akár teljesen elveszhetnek. A szervezők ezért a tudományos feldolgozás mellett a történelmi emlékek megőrzését és jelenben való láthatóvá tételét is feladatuknak tekintik. Balaicz Zoltán felidézte, hogy Zalaegerszegen az 1956-os forradalom 70. évfordulóján többnapos programsorozatot rendeztek, amelynek részeként megnyílt az ’56 Zalaegerszegen című állandó kiállítás is.
Káli Csaba előadásában a szovjet megszálláshoz kapcsolódó zalai emlékművek sorsát mutatta be. A zalaegerszegi emlékművet 1955. április 4-én állították fel, 1956. október 26-án ledöntötték, 1957-ben újra felállították, majd 2017-ben végleg elbontották. A történet jól példázza, hogy a köztéri emlékművek sorsa szorosan összefügg a politikai változásokkal és a hivatalos múltértelmezéssel.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔