Hiába ismerik a rendszert, mégis elbukják a visszaváltást a magyar REpont-használók

Ráti József (ELTE) és Maró Zalán Márk (Corvinus) 2665 fős kutatása alapján a hazai REpont-rendszer tartós működését nem a puszta tájékozottság, hanem a mindennapi rutinná válás és a pozitív érzelmi viszonyulás határozza meg a legerősebben. A felmérésből kiderült, hogy a magasabb szintű ismeretek önmagukban még nem vezetnek a palackok rendszeres visszaváltásához: a fővárosi és az egyetemi végzettségű válaszadók például az átlagnál tájékozottabbak, mégis ritkábban használják a rendszert, mint a vidéki településeken élők vagy a középfokú végzettségűek. A nem, az életkor és a jövedelmi helyzet alapján ugyanakkor nem mutatkozott érdemi eltérés.

A kutatók szerint a hosszú távú sikerhez a technikai feltételek javítására van szükség: a visszaváltóhelyek számának növelésére, a tisztaság garantálására, valamint a sorban állások és a gépi üzemzavarok mérséklésére. Ezzel párhuzamosan a kommunikációnak a közösségi és környezeti előnyökre kell fókuszálnia. Ha a felhasználók az automaták kijelzőjén vagy a mobilapplikációban látnák, mekkora hulladéktól vagy szén-dioxid-kibocsátástól kímélték meg a természetet, a visszaváltás pozitív élménnyé válhatna, ami stabil alapot teremtene a mindennapi szokások kialakulásához.