Mentelmi joga mellett is rejtetten figyelték Seszták Miklóst
A Központi Nyomozó Főügyészség elismerte, hogy rejtett figyelést alkalmazott Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselővel szemben a Volánbusz Zrt.-hez kapcsolódó, milliárdos vesztegetési ügy nyomozásában. A hatóság szerint az intézkedés jogszerű volt annak ellenére is, hogy a politikus mentelmi jogát ekkor még nem függesztették fel. A KNYF álláspontja szerint ugyanis a büntetőeljárási törvény lehetővé teszi a bírói és ügyészi engedélyhez nem kötött „rejtett figyelést”, és a mentelmi jogra vonatkozó szabályok ezt nem zárják ki.
Az ügyészség úgy értelmezi a törvényt, hogy a mentelmi jog felfüggesztése előtt csak a gyanúsítás, a kényszerintézkedés és a vádemelés tilos, a rejtett figyelés nem szerepel a tiltott eljárási cselekmények között. A vitát az váltotta ki, hogy Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal elnöke beszélt a megfigyelésről, Seszták ügyvédje, Papp Gábor pedig azt állította, hogy őt is figyelték. A KNYF ezt utóbbi állítást cáfolta.
A KDNP az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának azonnali vizsgálatát kezdeményezte. Seszták mentelmi jogának felfüggesztését szeptember 22-én indítványozták, az Országgyűlés pedig szeptember 28-án döntött róla. A nyomozás adatai szerint Seszták és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatója 2015 és 2018 között, közvetítőn keresztül, több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vehetett át.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔