Ungváry Rudolf szerint április 12-én 1956 vágyai valósultak meg
Ungváry Rudolf szerint 1956 mára elsősorban történelmi és irodalmi emlékké vált, nem pedig olyan élő tapasztalattá, amely közvetlenül alakítja a közgondolkodást. Az egykori miskolci egyetemi diákság hírszolgálatának vezetője ezért fenntartásokkal beszél arról, hogy a politikai szereplők rendszeresen saját céljaikra használják fel a forradalom emlékét. A megemlékezések ünnepi beszédeiben szerinte többnyire célzatos üzenetek jelennek meg, miközben 1956 valódi lényege háttérbe szorul.
Az interjúban Ungváry a forradalom politikai természetét is értelmezi. Állítása szerint 1956 nem baloldali, hanem a kommunistákkal szembeni jobboldali forradalom volt. Úgy látja, hogy a hetven évvel későbbi Magyarországon már szinte semmi sem maradt abból az érzelmi és közösségi energiából, amely akkor az embereket mozgatta. Ezt az 1848-as forradalom példájával is érzékelteti: 1918, vagyis hetven évvel 1848 után már egészen más világ volt, mint a forradalom idején. Saját szerepére veteránként nem politikai jelképként, hanem személyes, emberformáló élmény hordozójaként tekint, amelyről szerinte megfontoltabban lehet írásban beszélni. Az interjú címe szerint április 12-én furcsa módon 1956 bizonyos vágyai teljesültek, ám ezt az emberek többnyire nem érzékelik.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔