Iráni képviselők kilépést sürgetnek a nukleáris non-proliferációs szerződésből
Több iráni törvényhozó a Nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (NPT) felmondását követeli, miközben Donald Trump amerikai elnök azt mondja, az Irán elleni háború „hamarosan lezárul”. A kérés a katari mediátorok e heti teheráni visszatérésével egy időben hangzik el. A február 28-i amerikai–izraeli offenzíva előtt Washington és Teherán ománi közvetítéssel, közvetett nukleáris tárgyalásokat folytatott; Irán többször kijelentette, nem tervez atomfegyvert. Trump szerint Irán nem kaphat atomfegyvert, ez a konfliktus lezárásának és tartós megállapodásnak nem alkuképes feltétele. Irán a nukleáris programról csak feltételekkel tárgyalna: az amerikai tengeri blokád vége a Hormuz-szoros körüli kikötőknél, a szankciók feloldása és garancia, hogy nem lesznek újabb támadások. A kilencedik hónapba lépő háború a Hormuz lezárásával felkavarta a globális energia- és pénzpiacokat.
Pénteken Abbas Araghchi külügyminiszter Friedrich Merz német kancellárnak válaszolt, aki szerint a háború több mint 100 milliárd euróval (112 milliárd dollárral) növelte Európa energiaköltségeit. Araghchi az X-en emlékeztetett, hogy Merz tavaly júniusban üdvözölte az amerikai és izraeli csapásokat: „Ez az a piszkos munka, amit Izrael mindannyiunkért végez.” Figyelmeztetett, hogy újabb támadások Európának sokkal többe kerülhetnek: „100 milliárd euró semmi ahhoz a földrengető csapáshoz képest, amelyet Irán fegyveres erői mérnek azokra, akik merészelnek ártani népünknek.” Hozzátette: a vörös vonalak a múlté.
Szombaton Mahmoud Nabavian képviselő az X-en az NPT felmondását és a nukleáris doktrína megváltoztatását szorgalmazta, arra hivatkozva, hogy a háború és a szankciók súlyos árat fizettettek. Ebrahim Rezaei, a nemzetbiztonsági és külpolitikai bizottság tagja a Fars szerint tíz kilépési javaslatot jegyeztek be a parlamentben, a kilépés napirenden van. Mohammad Javad Haj Ali Akbari pénteki beszédében, az IRIB szerint, „nemzeti igényként” a doktrína felülvizsgálatát kérte, nem elhamarkodott reakcióként, hanem mert szerinte az Egyesült Államok nem tartotta be vállalásait. A Tasnim a héten az NPT-kilépést szorgalmazó hangokat idézte, és azzal vádolta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (IAEA), hogy politikailag az Egyesült Államokhoz és Izraelhez igazodik. Az IAEA múlt havi határozata „súlyos aggodalmakat” fogalmazott meg Irán NPT-kötelezettségeinek folyamatos megsértése miatt; a szervezet 2025 júniusa, a tizenkét napos háború óta nem fér hozzá kulcsfontosságú létesítményekhez – köztük Fordow, Natanz és Iszfahán –, amelyeket támadások értek. Irán a határozatot alaptalannak és politikailag motiváltnak minősítette. Megfigyelők szerint a szerződésből való kilépés önmagában nem jelenti, hogy Irán atomfegyvert építene. Az NPT-t 1968. július 1-jén nyitották aláírásra, 1970. március 5-én lépett hatályba; az Egyesült Államok, a Szovjetunió és az Egyesült Királyság tárgyalta ki. Atomfegyveres államoknak azokat tekinti, akik 1967. január 1. előtt gyártottak és teszteltek nukleáris eszközt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔