Tíz év után sem teljesülnek a párizsi klímaegyezmény céljai
A 2015. december 12-én, a párizsi ENSZ-klímacsúcson elfogadott párizsi megállapodás célja, hogy a globális felmelegedést jóval 2 Celsius-fok alatt tartsa az iparosodás előtti szinthez képest, és törekedjen az 1,5 fokos határ betartására. A jogilag kötelező klímaegyezmény 2016. november 4-én lépett hatályba, és ma 194 részes fele van: 193 ország és az Európai Unió.
Az egyezmény nem ír elő minden állam számára azonos kibocsátáscsökkentést. Az országok saját nemzeti vállalásokat nyújtanak be, ötévente új, ambiciózusabb célokkal, miközben a globális helyzetet rendszeresen felülvizsgálják. A megállapodás ösztönözte a klímapolitikák szigorítását és a tiszta energia gyors terjedését, ám a kibocsátáscsökkentés üteme továbbra sem elegendő.
2024-ben a Föld éves átlaghőmérséklete először haladta meg az 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest. A 2023 és 2025 közötti három év volt a legmelegebb a mérések kezdete óta, a hosszú távú felmelegedési átlag pedig körülbelül 1,4 fok. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint az 1,5 fokos cél túllépés nélküli elérése már elveszett, a tudósok pedig arra számítanak, hogy a határ az évtized végére tartósan is átléphető.
A helyzet ugyanakkor kevésbé kedvezőtlen, mint 2015-ben tűnt: a korábbi politikák 3,6 fokos évszázad végi melegedést vetítettek előre, a jelenlegi intézkedések alapján ez mintegy 2,6 fokra csökkent. A fejlődés 2021 óta megtorpant, a globális kibocsátás pedig 2016-hoz képest 9 százalékkal nőtt. Kína, az Egyesült Államok és India együtt a világ éves kibocsátásának több mint feléért felel; Kína önmagában többet bocsát ki, mint az Egyesült Államok, India, Oroszország és Japán együttvéve.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔