Átalakíthatja a vagyonos magyarok döntéseit az új vagyonadó
Az október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet az egymilliárd forint feletti nettó vagyonra évi 1 százalékos adót vetne ki, a 100 milliárd forint fölötti részre pedig 1,5 százalékos kulcs vonatkozna. A szabályozás a magyar és külföldi magánszemélyek, valamint bizonyos vagyonkezelési struktúrák vagyonát is érintené, miközben a házastársak vagyonát külön kezelnék. A kormány négy év alatt 800 milliárd forint bevétellel számol, piaci szereplők szerint azonban az évi 200 milliárdos cél jelentős adminisztrációs terhet jelenthet.
A vagyonkezelési szakértők nem számítanak tömeges tőkemenekítésre, szerintük azonban jelentősen átalakulhatnak a vagyonos családok befektetési, cégvezetési és öröklési döntései. A legnagyobb gyakorlati problémát a nehezen árazható vagyonelemek jelentik: egy tőzsdén nem jegyzett cég, egy műtárgy vagy egy egyedi ingatlan értékének meghatározása jóval összetettebb, mint egy bankszámla vagy befektetési alap esetében.
Az adót önbevallással, pénzben kellene megfizetni, ezért a papíron jelentős, de kevés készpénzt termelő vagyonok tulajdonosai likviditási gondokkal szembesülhetnek. Különösen érintettek lehetnek a saját használatú vagy üres ingatlanokkal rendelkező befektetők, akik akár eladásra vagy hitelfelvételre is kényszerülhetnek. A szakértők gyorsuló generációváltást és a nagyobb családi vagyonok felaprózódását várják, miközben a mesterséges, kizárólag adóelkerülést szolgáló vagyonmozgatásokat a hatóság vizsgálhatja.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔