Propagandaháború: így akadályozza az orosz dezinformáció az EU bővítését
A Kremlhez köthető dezinformáció az EU-bővítést helyi félelmekre szabott üzenetekkel támadja. Moldovában azt terjesztik, hogy a csatlakozás után minden földet kisajátítanak, a szovjet tapasztalatra rájátszva; az ukránoknak azt sugallják, hogy a tagságért folytatott munka hiábavaló, az uniós közönségnek pedig azt, hogy Ukrajna felvétele felemésztené a közös költségvetést. További állítások szerint Ukrajna elveszítené a szuverenitását, az EU a háborút akarná elnyújtani, sőt a tagállamok felosztanák az országot. A The Journal 2026 nyarán cáfolta azt a fronton terjedő hírt, amely orosz előrenyomulást állított, holott a félremagyarázott jelentés épp ukrán területnyereségről szólt. A 2022. februári teljes körű invázió óta Ukrajna, Moldova és Georgia is kampányok célpontja, főként Telegramon és Facebookon. Az EU több mint tíz éve működtet munkacsoportot az orosz dezinformáció ellen; az OECD 2022-ben hamis és féligazságos üzenetekről írt, az EU ukrajnai küldöttsége 2025 nyarán vizsgálta a kapcsolatokra irányuló manipulációt. Cristina Gherasimov, Moldova európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettese 2026 februárjában Dublinban a The Journalnak azt mondta: Moszkva az EU hitelességét ássa alá, azt hangoztatja, hogy a jelöltek nem állnak készen, az unió gyenge, az újakat szegény rokonként kezelnék. A The New York Times 2025 szeptemberében a Stimson Centerre hivatkozva Moldovát a hibrid hadviselés tesztterepének nevezte; a parlamenti választás előtt mesterséges intelligenciával készült hamis tartalmak árasztották el a közösségi médiát.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔