Amerikai félidős választás: a Fehér Ház lakójának gyakran rosszul sül el
A négyéves elnöki ciklus felénél tartott kongresszusi választásokon a teljes képviselőházról és a szenátus egyharmadáról döntenek a szavazók. Hiába egyéni, helyi megmérettetések ezek, az országos szempontok – elégedetlenség az elnökkel, a kiegyensúlyozás igénye, az ellenzékbe szorultak revansvágya – mindig sokat nyomnak a latban; Donald Trump alatt ez hatványozottan így van. Második ciklusát a 2025. januári hivatalba lépés után republikánus oldalon sokan „minden nap karácsony”-ként írták le a futószalagon érkező intézkedések miatt. Több első rendelet messze 50 százalék feletti, az elnökre szavazókon túlnyúló támogatást kapott: a kormány ne alkalmazzon faji szempontokat a felvételnél és az előmenetelnél; ne korlátozza a szólásszabadságot; az illegálisan az országban tartózkodó bűnözőket toloncolják ki; a mexikói határon – ahol akár havi 250 ezer illegális átlépőt is számoltak – vezessenek be szükségállapotot; transznemű, biológiailag férfi atlétáknak ne legyen helyük a női sportokban.
A baloldali szakértők egy része Trump megválasztását a meglévő anomáliák tünetének tekinti. Mark Lilla, a Columbia Egyetem professzora és Yascha Mounk, a Johns Hopkins Egyetem politológusa a túlzásba vitt identitáspolitikát is a hibák között említi. Charles Kupchan, Clinton és Obama tanácsadója, a Georgetown Egyetem professzora szerint az „America First” válasz a túl sok globalizációra, bevándorlásra és háborúra; a Kongresszus előtt úgy fogalmazott, Trump lehet annak a változásnak a hordozója, amelyre a félresikerült politikák miatt szükség volt, de kevésbé bízott abban, hogy rombolás nélkül viszi végig a pályakorrekciót.
A New York Times két újságírójának „Rezsimváltás” című könyve szerint az újraválasztást követő első évben az adminisztráció intézményi korlátokon átlépve, rögtönzésekkel, az elnök hangulatingadozásait követve működik. A szavazóbázis egy része ezt elviseli, de sok kiemelt ügyben az ígéret ellentétét tapasztalta: a „nem lesz több véget nem érő háború” szlogen után az iráni akció a többség szerint már megindításakor sem volt támogatott, Vietnámmal, Afganisztánnal vagy Irakkal ellentétben. Ehhez jött a dráguló üzemanyag és a növekvő infláció, amely a 2024-ben Trumphoz átszavazó, jellemzően nem tehetős csoportokat – fiatalokat, kétkezi munkásokat, színesbőrű szavazókat – sújtja. Az amerikaiak több mint kétharmada részben Trump politikáját okolja az áremelkedésekért, népszerűsége 38 százalék körül mozog; az Epstein-dosszié felemás nyilvánosságra hozatala, a Trump-család kriptovaluta-ügyei és a szólásszabadságot érintő, a Fox News-t is tiltakozásra késztető intézkedések tovább rontják a félidős választás kilátásait.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔