Jövő márciusig látogatható az Akadémia ritkaságokat bemutató kiállítása
A Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriumára rendezett 200 év kincsei című kiállítás nyitva tartását meghosszabbították, így a tárlat 2027 márciusáig látogatható. Az Akadémia épületében a magyar tudomány- és művelődéstörténet fontos dokumentumai, kéziratai, könyvei és műtárgyai láthatók. A gyűjtemény különlegességei közé tartozik a Szózat kézirata és Arany János kapcsos könyve, valamint az Akadémiai Könyvtár 1250, 1500 előtt nyomtatott ősnyomtatványa.
A kiállítás egyik legrejtélyesebb darabja a Rohonci kódex, amely 1838-ban került az Akadémiára a Batthyányiak rohonci, mai nevén Rechnitzben található kastélyából. A 16. századi velencei papírra írt kódex szerzője, nyelve és tartalma máig ismeretlen. A szakértők szerint a világon mindössze két hasonlóan megfejtetlen kézirat ismert, a másik a Voynich-kódex.
A harmadik emeleti termekben az MTA kiemelkedő tagjainak portréi is megtekinthetők. A legkorábbi, 1836-ban az intézményhez került arckép Széchenyi Istvánt ábrázolja, Friedrich von Amerling festette Bécsben. A válogatásban többek között Barabás Miklós, Székely Bertalan és Than Mór munkái szerepelnek, köztük Kölcsey és Arany János portréja. A műtárgyak megóvását szigorú hőmérséklet-, páratartalom- és fényvédelmi szabályok szolgálják.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔