Magyar Péter megfontolná az árrésstop megszüntetését
Magyar Péter egy kisvárdai lakossági fórumon arról beszélt, hogy a kamarákkal és az élelmiszerláncokkal egyeztetve megfontolná az árrésstop megszüntetését. Konkrét döntést vagy kivezetési időpontot nem jelentett be. Érvelése szerint a korlátozás nemcsak a kereskedelmet, hanem a teljes élelmiszerláncot terheli: gyengíti a hazai beszállítókat, visszafogja a beruházásokat, és a kisboltok helyzetét is rontja. Úgy vélte, a láncok nem vállalják át teljesen a veszteséget, hanem olcsóbb, jellemzően importból származó termékeket keresnek, ami lefelé nyomja a magyar termelők felvásárlási árait.
Magyar Péter szerint a jelenlegi inflációs környezetben a szabályozás kivezetése valószínűleg nem okozna drágulást. A KSH augusztusi adatai 1,3 százalékos éves inflációt, az élelmiszereknél 1,4 százalékos csökkenést, vendéglátás nélkül pedig 4,8 százalékos mérséklődést mutattak; havi alapon az élelmiszerárak 0,2 százalékkal estek. Az MNKSZ azonnali kivezetést sürget, az OKSZ pedig az árréssapka mellett a kiskereskedelmi különadó fokozatos megszüntetését is támogatná. 2025-ben 2713 üzlet szűnt meg, köztük 913 élelmiszer- vagy élelmiszer-jellegű bolt, bár a visszaesés teljes egészében nem írható az árrésstop számlájára.
A mezőgazdaság helyzetét az aszály és a fagy is súlyosbítja. Magyar Péter 600–800 milliárd forintos agrárkiesést, 1,5 millió hektárnyi aszálykárt, a kukoricánál pedig 50 százalékot meghaladó veszteséget említett. A várható 1,5 millió tonnás termés elmaradhat a 3,5–4 millió tonnás hazai szükséglettől. A szabolcsi almát kétszer is mínusz 6–7 fokos fagy érte, a felvásárlási ár pedig kilónként 52 forintra esett. A termelők átmeneti könnyítését szolgálhatja a szeptembertől decemberig igényelhető hiteltörlesztési moratórium és mintegy 106 milliárd forintnyi támogatás előrehozott kifizetése.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔