Macron banned smartphones in schools. A month later, France was ablaze. Could they be connected? | Joseph de Weck
Októberben több százezer francia diák hagyta el az iskolapadot, és csatlakozott olyan tömeges tüntetésekhez és zavargásokhoz, amelyek miatt a hadsereget is utcára vezényelték. A fiatalok az elavult iskolai infrastruktúra felújítását, a szabad egyetemi és szakválasztás jogának visszaállítását, valamint a társadalmi mobilitást biztosító közoktatási rendszer megújítását követelik. Párizsi pedagógusok, köztük Mara Goyet szerint a megmozdulásokat váratlanul felerősítette a szeptemberben életbe lépett iskolai okostelefon-tilalom: a kijelzőktől megfosztott tanulók szó szerint felébredtek, és szembesültek oktatási környezetük lepusztult valóságával.
A képernyők elleni fellépést Emmanuel Macron elnök tette második ciklusa kiemelt ügyévé, miután egy 2024-es szakértői jelentés megállapította, hogy a 16–19 éves franciák napi több mint öt órát töltenek telefonozással. A nemzetgyűlés július 21-én fogadta el a középiskolai mobilhasználatot tiltó törvényt – amelyet a baloldali France Insoumise elutasított, a szélsőjobboldali Rassemblement National pedig tartózkodással kísért –, miközben a 15 év alattiak közösségimédia-korlátozását az alkotmánybíróság elkaszálta.
A tanárok beszámolói szerint a zárható szekrényekbe vagy lezárt tasakokba tett telefonok nélkül a korábban elnémult folyosók újra megteltek beszélgetéssel és élettel. Az elemzők úgy látják, hogy az elszigeteltség megszűnése és a személyes bizalom újjáépülése tette lehetővé a közös politikai cselekvést, felidézve az 1968 májusi diáklázadások szellemét is.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔