Trump, Putyin és Hszi találkozója új lendületet adhat a nukleáris leszerelésnek
A november 18–19-i ázsiai–csendes-óceáni gazdasági együttműködési csúcstalálkozó idején Sencsenben találkozhat Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping. A háromoldalú egyeztetés egyes értelmezések szerint „Jalta 2.0”, az írás szerzője azonban inkább az 1986-os reykjavíki Reagan–Gorbacsov-találkozó szellemiségét látja benne. Akkor az amerikai és a szovjet vezető minden nukleáris fegyver felszámolásához is közel került, de a megállapodás végül meghiúsult Ronald Reagan stratégiai védelmi kezdeményezésének korlátlan tesztelése miatt.
A javaslatot Dmitri Trenin, a Carnegie Moscow Center korábbi vezetője is támogatná, aki szerint egy új amerikai–orosz nukleáris megállapodás kialakításában Oroszország akár Irán és az Egyesült Államok között is közvetítő szerepet vállalhatna. Az akadályok azonban jelentősek: Oroszország nukleáris arzenálja hatalmának egyik legfontosabb alapja, Kína pedig mindaddig nem akar fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat, amíg az Egyesült Államok és Oroszország nagyobb készletei nem csökkennek. Közben Kína gyorsan bővíti saját arzenálját.
Trump számára egy ilyen áttörés történelmi örökséget teremthetne, különösen a republikánusok félidős veresége után. A nukleáris fegyverek veszélyéről korábban is beszélt: 2025 februárjában azt mondta, nincs szükség új fegyverek építésére, miközben a meglévő készletek többször is elpusztíthatnák a világot. Már 2016-ban a világ legnagyobb problémájának nevezte a nukleáris képességet, és 1986-ban Bernard Lown tanácsát is kérte a Gorbacsovval folytatandó leszerelési tárgyalásokhoz.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔