A tálibok Európa migránsfélelmét próbálják meg kihasználni
Súlyos diplomáciai és erkölcsi dilemma elé kerültek azok az európai országok, amelyek miközben élesen elítélik a tálib rezsimet az emberi jogok eltiprása miatt, kénytelenek együttműködést keresni a kabuli vezetéssel. Az európai kormányokra komoly belpolitikai nyomás nehezedik az illegális migráció megfékezése érdekében, ám az afgán menedékkérők és a menekültstátuszra nem jogosult személyek hazatoloncolása nem valósítható meg a fogadó ország hatóságainak jóváhagyása és gyakorlati segítsége nélkül.
A tálib kormányzat gyorsan felismerte az európai nemzetek sebezhetőségét, és a migrációtól való nyugati félelmeket igyekszik a saját javára fordítani. A deportálási folyamatokban való közreműködésért cserébe a nemzetközi elszigeteltségben élő iszlamista vezetés diplomáciai legitimitást, hivatalos tárgyalási csatornákat, valamint gazdasági vagy politikai engedményeket próbál elérni. Ezzel olyan helyzetet teremtenek, ahol a visszatoloncolások technikai lebonyolítása óhatatlanul a tálib hatalom de facto elismerésének látszatát kelti.
A helyzet rámutat az európai migrációs politika alapvető paradoxonára: a szigorúbb kitoloncolási célok megvalósítása érdekében a demokratikus államok olyan rezsimmel kényszerülhetnek pragmatikus alkukra, amelynek elnyomó intézkedéseit és emberi jogi gyakorlatát elvi szinten folyamatosan elítélik.