Külföldi kormányok és amerikai törvényhozók is felléphetnek Trump háborús bűnei miatt
A Foreign Policy elemzése szerint Donald Trump szeptember 22-i ENSZ-közgyűlési beszéde önmagában is felvetheti a nemzetközi jog megsértésének kérdését. Az amerikai elnök Latin-Amerikában katonai erő alkalmazását helyezte kilátásba amerikai érdekekre hivatkozva, miközben Irán kormányzatának és lakosságának megsemmisítéséről beszélt. A lap szerint az agresszióval való fenyegetést az ENSZ Alapokmánya, a civilek elleni megkülönböztetés nélküli fenyegetést pedig a háború jogára vonatkozó szabályok tiltják; ezek az Egyesült Államok jogrendjének is részét képezik.
A cikk Trump kormányzatának több olyan intézkedését is felsorolja, amelyek miatt nemzetközi és amerikai jogi felelősségre vonás merülhet fel. Ezek között szerepelnek az Immigration and Customs Enforcement által elkövetett, állítólagos kényszerű eltüntetések, a fogvatartottak őrizetben bekövetkezett halálesetei, menekültek külföldi börtönökbe való átadása, iráni civil célpontok bombázása, valamint a Latin-Amerika és a Karib-térség vizein végrehajtott gyilkossági műveletek. Az elemzés az amerikai nemzetközi segélyezési rendszer leépítésének következményeit is említi: járványügyi modellek szerint ez 2030-ig több mint 14 millió további halálesethez vezethet, köztük 4–5 millió, öt év alatti gyermek halálához.
A szerző szerint a politikai és jogi akadályok ellenére elindíthatók az elszámoltatást előkészítő lépések. Külföldi kormányok támogathatják a Nemzetközi Büntetőbíróságot, vizsgálatokat kezdeményezhetnek az eltűnések és civil áldozatok ügyében, az amerikai ellenzék pedig vállalhatja, hogy kormányra kerülve csatlakozik a bírósághoz és újjáépíti a külsegélyezési rendszert.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔