Kiadási, létszám- és beruházási stopot rendelt el Budapest

Budapest vezetése a fizetésképtelenség elkerülése érdekében szeptember közepén a legszigorúbb takarékossági intézkedéseket vezette be: teljes kötelezettségvállalási, létszám- és beruházási stopot rendelt el. Ennek értelmében a fővárosi önkormányzatnál és hivatalnál minden új kiadás külön engedélyhez kötött, az intézményeknél a limitet húszmillió forintban határozták meg, új munkavállalót pedig kizárólag engedéllyel lehet felvenni. A BKV-nál egyes kifizetéseket már el is kellett halasztani. Kiss Ambrus főigazgató a Portfolio tájékoztatása szerint elmondta: a szeptember 16-i iparűzésiadó-bevételből a főváros törlesztette folyószámlahitel-keretét, ezért az év hátralévő részében erre a forrásra már nem támaszkodhat.

A szigorítások eredményeként a BKK 45 milliárd forintos forgóeszközhitelének törlesztése a hónap végéig, valamint az október eleji bérfizetés egyelőre biztosított. A helyzet azonban továbbra is kritikus: október közepén 86 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulást kellene befizetnie a fővárosnak, amire jelenleg nincs fedezet. Ha a kormánnyal nem születik megállapodás, ez az összeg azonnal minden beérkező bevételre terhet ró, a BKK elkezdi felhalmozni kifizetetlen számláit, novemberre pedig már a bérek átutalása is veszélybe kerülhet.

A pénzügyi szorítás mellett a városvezetésnek a romló közbiztonsági és szociális helyzettel is szembe kell néznie: bár a hajléktalanok utcai száma stagnál vagy csökken, a palackgyűjtés és a kukaátkutatás terjedése inkább egy új szociális válság – az alacsony közmunkabérek és az építőipari visszaesés – tünete. Válaszul a főváros még idén elindít egy kezdetben nyolcfős, támogatott lakhatási programot, illetve a BMSZKI új közösségi teret nyit a gyermekvédelmi rendszerből megszökött, utcán élő fiatalok számára, miközben a szerhasználat kezelésében az állami addiktológiai kapacitásokkal való együttműködésre számítanak.