Egész galaxisok csillagképződését befolyásolhatják a fekete lyukak nyalábjai

A galaxisok látható része körül hatalmas gázkészlet található, amelyet körgalaktikus közegnek, vagyis CGM-nek neveznek. Ez a tartomány a látható galaxisnál nagyjából 10–20-szor messzebbre nyúlik, és olyan anyagot tartalmaz, amely lehűlve befelé áramolhat, sűrű felhőket hozhat létre, majd új csillagok születéséhez vezethet. A csillagászok régóta keresik a magyarázatot arra, miért nem termelnek a galaxisok ennél jóval több csillagot.

Egy új kutatás szerint ebben fontos szerepük lehet a galaxisok középpontjában működő szupernagy tömegű fekete lyukaknak. Amikor ezek aktívan gázt nyelnek el, keskeny, rendkívül forró plazmanyalábokat bocsáthatnak ki. A nyalábok a látható galaxis határán messze túl is elérhetnek, és felkavarhatják, illetve forrón tarthatják a csillagképződéshez szükséges gázt. Így megakadályozhatják, hogy az lehűljön és a galaxis belseje felé áramoljon.

A kutatók több száz aktív fekete lyukat tartalmazó galaxis adatait egyesítették a Dark Energy Spectroscopic Instrument felméréséből származó mérésekkel és a LOFAR Two-meter Sky Survey rádiós megfigyeléseivel. Az ionizált hidrogén H-alfa-fényét keresték, amely minden irány átlagában alig látszott, a rádiónyalábok tengelyében viszont sokkal erősebb volt. Ez arra utal, hogy a fekete lyukak hatása irányított: a gáz főként a nyalábok útvonalán ionizálódik és kezd világítani. A jelenség ezért a galaxisok csillagképződésének hosszú távú alakulását is befolyásolhatja.