Rekordszámú jelentkező mellett is súlyos a gyógypedagógus-hiány
Miközben évről évre egyre többen jelentkeznek gyógypedagógiai képzésre, az állami köznevelésben továbbra is súlyos szakemberhiány van. A gyógypedagógia alapszakon 2020-ban 1749-en kezdték meg tanulmányaikat, 2026 őszén viszont már több mint háromezren. A növekvő hallgatói létszám azonban nem jelenik meg ugyanilyen arányban az állami intézményekben: a 2025/2026-os tanévben országosan mindössze 325 pályakezdő gyógypedagógus állt munkába.
A különbség egyik oka, hogy sok hallgató munka mellett, levelező képzésben tanul, és a többségük 27 év feletti. Többen azért választják a szakot, mert saját, tanulási vagy fejlődési zavarral küzdő gyermekük fejlesztéséhez szeretnének segítséget szerezni. Más végzettek a magasabb fizetés miatt a magánszférában helyezkednek el, így egyik csoport sem erősíti az állami köznevelés létszámát.
A hiány különösen komoly probléma, mert a sajátos nevelési igényű tanulók száma folyamatosan emelkedik. A 2025/2026-os tanévre meghaladta a 115 ezret, ami öt év alatt több mint 22 ezres növekedést jelent. Az általános iskolákban több mint 69 ezer SNI-s diák tanul, ellátásukat pedig országosan csak néhány ezer gyógypedagógus, konduktor és fejlesztőpedagógus próbálja biztosítani.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az inkluzív oktatás erősítésére olyan javaslatcsomagot dolgozott ki, amelyben a gyógypedagógusok a külön foglalkozások mellett az osztálytermi munkában is együttműködnének a pedagógusokkal. Gyarmathy Éva szerint ez csak a kezdőlépés lehet: a tervezet nem kezeli a diagnózis nélküli tanulási nehézségeket, a megelőzés kérdését és az állami rendszer mélyebb erőforráshiányát sem.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔