Királyi fajanszműhelyt tártak fel egy ókori núbiai templomban
A Kusita Birodalom uralkodói a presztízstárgyak állami ellenőrzésével erősítették hatalmukat; erre fizikai bizonyítékot ad egy ókori núbiai templom területén feltárt fajanszműhely. Az Antiquityban közölt felfedezés szerint a núbiai kézművesek nem csupán másolták az egyiptomi mintákat, hanem a helyi adottságokhoz igazított eljárásokat dolgoztak ki.
Rennan Lemos (Durhami Egyetem) és Kathryn Howley (New York-i Egyetem) csoportja a mai Szudánban, Szanam templomkomplexumában ásatott. A Kr. e. 7. században Taharka kusita király által emelt vallási központban kiterjedt fajanszkészítő műhely maradványait, több száz gyöngyöt és egy usébtit, temetkezési kultikus szobrocskát találtak. A fajansz szilícium-dioxid, lúg és mész keverékéből, viszonylag alacsony hőmérsékleten égetett, üvegszerű luxusanyag. Egyiptomban a mérgező gázok miatt a műhelyeket a települések szélére helyezték; Szanamban a gyártás a templomban zajlott, Lemos szerint a núbiai államgazdaság és a királyi hatalom központjában. A luxuscikkeket, köztük az usébtit, nagy valószínűséggel a Nuri melletti királyi temetőbe szánták.
Mivel a mai Szudán nagy részén ritka a mészkő, a mesterek zúzott kagylóhéjjal helyettesítették. A kusita elit a késztermékek mellett a nyersanyagot, a munkaerőt és a szaktudást is ellenőrizte. Núbia a Nílus völgyének Egyiptommal határos déli régiója; a birodalom a Kr. e. 8. században hódította meg a meggyengült Egyiptomot, és megalapította a 25. dinasztiát. A szanami gyártás arra utal, hogy míg az egyiptomi hatalom a föld ellenőrzésén alapult, a kusita befolyás egyik forrása a luxuscikkek célzott előállítása volt, Napata térségében a külföldi technikákat saját politikai célokra alakítva.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔