Öt tanulság Trump, Hszi és Putyin első hármas csúcstalálkozójáról
Donald Trump, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin első hármas csúcstalálkozója több mint egy órán át tartott az APEC sencseni rendezvényének oldalán. A világ három meghatározó nukleáris hatalmának vezetői a nukleáris fegyverekről, az ukrajnai háborúról és a nemzetközi biztonságról tárgyaltak, de a megbeszélés végén nem jelentettek be áttörést vagy konkrét megállapodást.
Trump történelmi jelentőségűnek nevezte a találkozót, és arról beszélt, hogy a három ország különleges helyzetben van a nukleáris arzenálok csökkentéséről szóló egyeztetésekhez. A tárgyalások hátterében az áll, hogy februárban lejár a New Start nukleáris megállapodás, amely az Egyesült Államok és Oroszország telepített stratégiai robbanófejeinek számát 1550-ben korlátozza. Hszi a nukleáris háború elkerülését, valamint a fegyverek teljes betiltását és megsemmisítését sürgette, új fegyverzetkorlátozási egyezmény azonban nem született.
Ukrajna ügyében sem mutatkozott érdemi előrelépés: Putyin a közös érdekekről beszélt, ám Kijevet a találkozót követő közös békenyilatkozat nem említette. Trump közben élesen bírálta a Nemzetközi Büntetőbíróságot, amely elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen ukrán gyermekek jogellenes deportálásának vádjával. A kínai és orosz nyilatkozat az ENSZ reformját, a nukleáris kockázatok csökkentéséről szóló párbeszédet, valamint a nemzetközi bíróságok joghatóságának korlátozását szorgalmazta.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔