2008 óta először több hitelt vettek fel a magyar háztartások, mint amennyit megtakarítottak
A magyar háztartások pénzügyi viselkedésében szokatlan fordulat történt 2025 harmadik negyedévében: július és szeptember között több új hitelt vettek fel, mint amennyit új megtakarításokba helyeztek. A friss hitelfelvételek összege 715 milliárd forint volt, miközben a megtakarítások 662 milliárdot tettek ki, így a háztartások nettó finanszírozási képessége 52 milliárd forinttal romlott. Hasonlóra legutóbb 2008-ban volt példa.
A hitelpiac élénkülésének legfontosabb hajtóereje az Otthon Start program volt. A vizsgált három hónapban 474 milliárd forintnyi ingatlanhitelt vettek fel, ami 2,6-szerese az egy évvel korábbi értéknek. Ez arra utal, hogy a lakáscélú kölcsönök felfutása már a háztartások teljes pénzügyi egyenlegére is érzékelhető hatást gyakorol.
A magyarok összes megtakarítása 65,8 ezer milliárd forint, ennek 21,7 százaléka, 14,3 ezer milliárd forint devizában, jellemzően euróban van. A harmadik negyedévben 533 milliárd forint került befektetési jegyekbe, 277 milliárd pedig állampapírokba, az átértékelődési hatásokkal együtt. Eközben több mint 20 ezer milliárd forint olyan eszközökben maradt, amelyek alig vagy egyáltalán nem kamatoznak: 12,3 ezer milliárd forint látra szóló és folyószámlabetétben, 7,6 ezer milliárd készpénzben, további 392 milliárd pedig a Magyar Államkincstárnál van.