Kivonultak az amerikai erők Irakból, Irán és az Iszlám Állam is erősödhet
Szeptember 30-án lezárult az Egyesült Államok iraki katonai jelenléte, amely 2003-ban, Szaddám Huszein hatalmának megdöntésével kezdődött. Az amerikai erők 2011 végén egyszer már kivonultak, majd kevesebb mint három évvel később visszatértek, hogy segítsék az iraki hadsereget az Iszlám Állam elleni, 2014 és 2017 között zajló háborúban. A mostani kivonulást még 2024-ben, Joe Biden elnöksége alatt fogadták el, végrehajtása pedig Donald Trump kormányára maradt.
Az Iránhoz kötődő iraki milíciák győzelemként értékelik a koalíciós erők távozását, és várhatóan nagyobb befolyást próbálnak szerezni a biztonsági és politikai döntéshozatalban. Iraki biztonsági elemzők szerint ezzel megszűnik az a katonai ellensúly, amely korlátozta Teherán térnyerését. Mások attól tartanak, hogy Irak még nem képes egyedül átvenni a teljes biztonsági feladatot, ezért vákuum alakulhat ki.
Különösen az Iszlám Állam alvó sejtjeinek újjászerveződése jelent kockázatot. Az amerikai felderítési, logisztikai és dróntámogatás hiányában a terrorszervezet aktivizálódhat; a kurd erők már felszámoltak egy, a kivonulás napjára öngyilkos merényleteket előkészítő sejtet. A biztonsági gondokat súlyosbítja a gazdasági válság: a Hormuzi-szoros lezárása miatt Irak olajexportjának 90 százaléka akadt el, hét hónap alatt több mint 60 milliárd dolláros bevételkiesést okozva. Mivel a költségvetés mintegy 90 százaléka olajból származik, a kormány már a közszféra béreit sem tudja rendszeresen finanszírozni.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔