Like Its Hero, Marvel’s ‘VisionQuest’ Struggles to Connect Emotionally: TV Review
A Marvel Studios nyolcrészes szériája, a Terry Matalas által vezetett VisionQuest a 2021-es WandaVision folytatásaként követi a címszereplő android útját. A cselekményben a korábban Thanos által elpusztított, majd felesége, Wanda Maximoff (Elizabeth Olsen) által emlékei nélkül újjáélesztett Vision (Paul Bettany) szimulációk segítségével próbálja tisztázni a viszonyát egy brit kamasszal, Tommyval (Ruaridh Mollica), aki a fiúalakban újjászületett mágikus tudat hordozója.
A Variety kritikája szerint a sorozat legfőbb hibája, hogy a hőséhez hasonlóan nehezen teremt érzelmi kapcsolatot a közönséggel: bár Paul Bettany játéka emlékezetes, a narratívát túlságosan megterheli a bonyolult háttértörténet és a sok absztrakt fogalom. A szintetikus főhős különféle önálló mesterséges intelligenciák segítségével igyekszik megérteni saját érzéseit egy elméjében létező, viktoriánus kastély formáját öltő dimenzióban (Mindspace).
Ebben a virtuális térben a segítők – köztük F.R.I.D.A.Y. (Orla Brady), E.D.I.T.H. (Emily Hampshire) és J.A.R.V.I.S. (James D’Arcy) – mellett feltűnik a korábbi főellenség, Ultron is. A karaktert James Spader nem CGI-monstrumként, hanem kopottas, cinikus belső tanácsadóként alakítja. Ám amint a belső gondolati világ találkozik a valósággal, a rendezők kreatív vizuális ötletei ellenére a sorozat túlbonyolítottá és ritmustalanná válik.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔