„Nem szerettünk volna szokásos nőművészeti kiállítást” – hatvan alkotó a Nemzeti Galériában
A Magyar Nemzeti Galéria Elhivatottak – Magyar képzőművésznők a 20. század első felében című, hiánypótló kiállítása mintegy hatvan alkotó nő több mint 130 munkáját mutatja be. A tárlat azt járja körül, milyen nehéz volt a női lét hagyományos tereiből eljutni a mű- és kiállítótermekbe; a szervezők szerint eddig nem volt példa ilyen nagyszabású képzőművésznői kiállításra.
A márványból készült Leányakt, amelyet a Szépművészeti Múzeum megvásárolt, a most nyílt válogatás része. Alkotója, Kövesházi Kalmár Elza, az első jelentős magyar szobrásznők egyike, 1901-ben a Műcsarnokban mutatta be Vágyakozás című álló női aktját. Botrányt kavart, hogy a férfiasnak tartott szobrászatban csábító, feltárulkozó nőt faragott, és a korabeli sajtó erkölcstelennek bélyegezte. A hírverés hosszabb távon a javára vált: sokan a védelmére keltek, az 1903-ban kiállított, hasonló témájú Leányaktot már pozitívabban fogadták. A látogatók a szobrász fotóját is megnézhetik, annak bizonyítékául, hogy vékony testalkatú nő is képes a márvánnyal bánni.
A hatvan művész munkái kronologikus és tematikus rendezésben láthatók. A kurátorok, Kopócsy Anna és Drienyovszki Zsófia szerint az elmúlt években egyre nagyobb figyelem irányul a női életművekre, de ilyen impozáns, sok szempontot körbejáró válogatást még nem mutatott be hazai múzeum. A kiállítottak között vannak, akiknek sikerült nevet szerezniük: Anna Margit, Dénes Valéria, Ferenczy Noémi, Gedő Ilka, Gráber Margit, Korb Erzsébet, Lesznai Anna, Szántó Piroska és Vajda Júlia.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔