Japán 31 éves csúcsra emelte az alapkamatot az áremelkedés fékezésére

A Bank of Japan pénteken 1 százalékról 1,25 százalékra emelte irányadó kamatát, ami 1995 óta a legmagasabb szint – ez a közelmúltban lezajlott hatodik kamatemelés két és fél év alatt, miután a jegybank 2024-ben még mínusz 0,1 százalékról indult a szigorítást. A lépés nem meglepő, és összhangban áll más nagy jegybankok hasonló irányú politikájával: az amerikai Fed szerdán emelt kamatot több mint három év után először, az Európai Központi Bank pedig korábban ebben a hónapban drágította a hitelt. A háttérben az iráni háború miatt megugró olaj- és gázárak állnak, amelyek a világ energiaimportáló országaiban inflációs nyomást gerjesztenek. Japán különösen sérülékeny, mert energiaszükségletének jelentős részét a Közel-Keletről fedezi, és az áruforgalom zavarai a Hormuzi-szoroson keresztül közvetlenül érintik. Az idei pénteki adatok szerint az infláció augusztusban 1,8 százalékról 1,7 százalékra mérséklődött, így továbbra is a jegybank 2 százalékos célja közelében marad – bár nemzetközi összehasonlításban alacsony, ez Japánban újdonság, hiszen körülbelül harminc éven át alacsony infláció vagy akár árcsökkenés jellemezte a gazdaságot. A kamatemeléstől a jen erősödését várják, mert a magasabb hozam vonzóbbá teszi a valutát a kereskedők számára: a világ egyik utolsó rendkívül olcsó pénzforrása tűnik el – fogalmazott Lale Akoner, az eToro piaci elemzője. A jen azonban tartósan gyenge maradt, augusztusban 40 éves mélypontra esett, ami után Tokió és Washington közösen, 2011 óta először lépett be a piacra az esés megállítására, és jelezték, hogy nem riadnak vissza az újabb együttes beavatkozástól. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter egyenesen azt kérte Kazuo Uedától, a BOJ elnökétől, hogy „tegye a helyes dolgot". Akoner szerint ha a jen a kamatemelés ellenére is gyenge marad, az inflációs nyomás a jegybankot a piacok vagy a japán kormány által kívántnál gyorsabb szigorításra kényszerítheti.