Havi nettó 140 ezer forintból kell megélniük a magyar doktoranduszoknak
A magyar doktoranduszok jövedelmi helyzete európai összevetésben rendkívül kedvezőtlen: a doktori képzés első két évében havi nettó 140 ezer forintos állami ösztöndíjból kell megélniük, amely 2016 óta változatlan. Ez éves szinten 1,68 millió forintot jelent. A képzés második szakaszában 180 ezer forintra emelkedik a havi összeg, amellyel a magyar PhD-hallgatók az európai rangsor utolsó előtti helyén állnak, csupán a háború sújtotta Ukrajnát előzik meg. Dániában és Németországban ezzel szemben évi 20–21 millió forintnak megfelelő jövedelemhez juthatnak a fiatal kutatók.
Az alacsony ösztöndíj ellenére az agrárfókuszú doktori képzésekben nem kiugró a lemorzsolódás. A 2026/27-es tanévben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem doktori iskoláiban több mint négyszáz, a Széchenyi István Egyetemen mintegy ötven, a Debreceni Egyetem érintett programjaiban pedig 62 magyar hallgató tanul. Debrecenben 5 százalék alatt marad a lemorzsolódás, Győrben évente mindössze 2–4 hallgató hagyja abba tanulmányait.
A fokozatszerzés azonban gyakran elakad, mert a doktoranduszok teljes állás vállalására kényszerülnek, miközben a kutatás, a publikációk és a disszertáció befejezése jelentős időt igényel. Az agrárkutatásokat az időjárás, az aszály és a hosszú tenyészidőszakok is lassíthatják. Az egyetemek saját forrásból próbálnak segíteni: a MATE havi 300 ezer forintra egészíti ki egyes hallgatók ösztöndíját, Debrecen 65–75 ezer forintos támogatást és konferenciasegítséget ad, Győrben pedig a publikációs költségeket és teljesítményalapú ösztöndíjakat is finanszírozzák. A szakma szerint azonban az állami juttatások jelentős emelésére és a versenyszféra aktívabb bevonására lenne szükség.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔