Az EKB forgatókönyve szerint 5–6 százalékra ugorhat az euróövezeti infláció

Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa szeptember 10-én 25 bázisponttal emelte a betéti rátát, és közzétette frissített középtávú makrogazdasági előrejelzését. A felülvizsgált alapforgatókönyv a korábbinál ellenállóbb gazdasági növekedést, ám makacsabb inflációt vetít előre. Az euróövezet reál-GDP-növekedése az export vártnál enyhébb visszaesése és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások felpörgése révén 2026-ban 0,9, 2027-ben 1,4 százalék lehet (szemben a júniusban várt 0,8 és 1,2 százalékkal), miután a második negyedévben az eurózóna 0,6, az EU egésze pedig 0,7 százalékkal bővült negyedéves alapon. Az éves infláció azonban 2026 negyedik negyedévében 3,6 százalék körül tetőzhet, 2027-ben pedig a korábban becsült 2,3 helyett 2,5 százalékon ragadhat, így tartósan a 2 százalékos jegybanki cél felett marad.

A növekvő árnyomást az energiahordozók és az élelmiszerek újbóli drágulása fűti: az euróövezeti infláció augusztusban már 3,3 százalékra gyorsult. A Brent nyersolaj jegyzése elérte a 110 dollárt, a földgáz európai ára pedig 2023 januárja óta nem látott szintre, 82 euró/megawattórára ugrott. A feszültséget az iráni konfliktus mellett a logisztikát érő orosz és ukrán támadások, az orosz dízelexport szeptember 30-ig elrendelt tilalma, valamint a gabonapiaci fennakadások táplálják. Az EKB elemzése szerint a közel-keleti háború eszkalációja és egy elhúzódó ellátási sokk esetén az infláció akár az 5–6 százalékos sávba is felugorhat, 2026 végére pedig a technikai recesszió közvetlen kockázattá válna.

Bár a nyáron a gazdaság még inkább az alappályát követte, a legfrissebb fejlemények a Christine Lagarde által korábban jelzett kedvezőtlen (adverse) forgatókönyv felé mutatnak. A pénzpiacok ennek nyomán agresszív kamatpályát áraznak: jelenleg 73 százalékos esélyt adnak egy októberi újabb emelésnek, decemberre pedig 67 százalékos valószínűséggel 3 százalékig emelkedő betéti rátát várnak. Jóllehet a jegybank eddig az új előrejelzéseket hozó ülésekhez – így a decemberihez – igazította döntéseit, a visszafogott növekedési kilátások mellett a drasztikus monetáris szigorítás komoly gazdasági dilemmát jelent az európai döntéshozóknak.