Nyilvánosságra kerültek az előző kormány egészségügyi reformtervei
A Tisza-kormány november 10-én nyilvánosságra hozta a Boston Consulting Group hat, 2020 és 2024 között készült egészségügyi tanulmányát, amelyek az előző kormány megbízásából vizsgálták az ágazat átalakításának lehetőségeit. A dokumentumok három időszakhoz kapcsolódnak: a 2020-as átfogó reformtervhez, a 2021-es magánegészségügyi stratégiához és a 2024-es értékeléshez.
A legnagyobb változás az intézményi hálózatot érintette volna: a célállapot 2035-re 108 helyett 70 állami kórházzal számolt, a magasabb szintű beavatkozásokat pedig nagyobb központokba koncentrálta volna. A szakrendelői hálózat szintén jelentősen átalakult volna. A BCG egy állami finanszírozás mellett működő, egészségpénztári és magánbiztosítási elemeket kombináló kiegészítő egészségbiztosítást is vizsgált, amelyben a munkáltatók is szerepet kaphattak volna. A 2024-es értékelés szerint azonban a bevezetés költségvetési és intézményi feltételei nem voltak adottak.
A tervek a 60 napot meghaladó várólisták csökkentésére magánszolgáltatóktól vásároltak volna ellátást, szabályozott koncessziós eljárásban, meghatározott árakkal és mennyiségekkel. A javaslatok rendezték volna a magánellátásban végzett beavatkozások állami rendszerben kezelt szövődményeinek költségét, és szigorúbban ellenőrizték volna a két szektorban párhuzamosan dolgozó orvosokat is. A dokumentumok ugyanakkor több kérdést megoldatlanul hagytak, köztük a köz- és magánellátás koordinációját.