Az Európai Parlament szigorúbb Kína-politikáról szavaz
Az Európai Parlament szerdán szavaz a Külügyi Bizottság Kína-politikáról szóló jelentéséről, amely a Pekinggel fenntartott kapcsolatot már nem pusztán kereskedelmi kérdésként kezeli. A dokumentum Kínát nemcsak gazdasági ellenfélnek, hanem az európai biztonságot gyengítő geopolitikai szereplőnek is tekinti. A képviselők szerint a kínai túlkapacitás és az EU-val szembeni kereskedelmi egyenlőtlenség kezelése önmagában nem elegendő.
A szavazás időzítése azért is fontos, mert Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos csütörtökön Pekingbe utazik, ahol Wang Wentao kínai kereskedelmi miniszterrel tárgyal. Hilde Vautmans, a jelentés szerzője azt szeretné, ha a biztos a lehető legerősebb parlamenti felhatalmazással érkezne. Friedrich Merz és Emmanuel Macron közös levelükben azt sürgették, hogy az Európai Bizottság nagyobb jogkört kapjon a súlyos és rendszerszintű piaci torzulásokat okozó országokból érkező import korlátozására vagy akár leállítására.
A vita ugyanakkor a kereskedelmen túl az emberi jogokra, a Tajvani-szoros feszültségeire és Kína Oroszországnak nyújtott támogatására is kiterjedt. A képviselők külön bírálták az ujgurok kínai kezelését; az Európai Parlament 2024-ben ezt már emberiesség elleni bűncselekményekkel azonosította, bár népirtásnak nem nevezte. A felszólalások alapján egyre szélesebb körben erősödik az igény egy egységesebb uniós Kína-politikára, amely nyitott marad a párbeszédre, de szükség esetén határozottabban védi Európa érdekeit.