A Trump–Xi csúcs a Globális Dél számára Washington hátrányát mutatja

Hszi Csin-ping amerikai államlátogatása B-2-es átrepüléssel, pandákkal és nixonos pohárköszöntővel járt, a Globális Dél fővárosai számára azonban Peking „konstruktív stratégiai stabilitás” hangsúlya volt a lényeg. Peking diplomáciai fedezetet kínál katonai elköteleződés nélkül; Washington viszont már közel hét hónapja részese az amerikai–izraeli Irán elleni háborúnak, kereskedelmi nyomást gyakorol szövetségeseire, újra érvényesíti befolyását Latin-Amerikában, és oldalválasztást vár Kína visszaszorításában – miközben Donald Trump sikeresnek nevezte a csúcsot. Az Öbölben Trump azt szeretné, hogy Irán legnagyobb kereskedelmi partnere, Kína segítsen újranyitni a február óta elzárt Hormuz-szorost; Hszi a tűzszünet és későbbi béketárgyalások mellett állt ki, a kínai közlemény azonban nem részletezte a szoros nyitását, és nem ígért iráni nyomásgyakorlást. Rijád, Abu-Dzabi és Doha számára ez előny: Peking Teheránnal beszélhet vagy közvetíthet katona és támaszpont nélkül, míg Washington a háború közvetlen szereplője. India orosz olajat vesz, amerikai techre és kínai tőkére is nyit; Indonézia „szabad és aktív” politikával mindkét féllel köt védelmi megállapodást; Dél-Afrika és Brazília a BRICS-et biztosítéknak használja. Washington és Peking kereskedelmi fegyverszünetét két hónappal meghosszabbították. A mesterséges intelligenciában Hszi az emberi kontrollt, Trump az új korlátokkal szembeni ellenállást képviseli; folytatják a párbeszédet és incidensértesítési mechanizmust tárgyalnak, kötelező szabály azonban nincs.