A KSH szerint tovább csökkent a szegénység Magyarországon
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025-ben a magyar lakosság 18,3 százalékát fenyegette a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, szemben az egy évvel korábbi 19,5 százalékkal. A 1,2 százalékpontos javulás elsősorban a súlyos anyagi és szociális nélkülözés visszaszorulásának tulajdonítható. Ez az arány 2010-ben még 23 százalék volt, 2024-ben pedig 8,5, 2025-ben viszont már csak 6,8 százalékot tett ki.
A KSH által használt AROPE-mutató nem egyetlen jelenséget mér: a relatív jövedelmi szegénységet, a súlyos anyagi deprivációt és a nagyon alacsony munkaintenzitást foglalja össze. Utóbbi aránya 2010 és 2025 között 12,8-ről 3,2 százalékra csökkent, bár az előző évben valamivel alacsonyabb volt. A relatív jövedelmi szegénység ezzel szemben lényegében stagnált: 14,0-ről 14,2 százalékra emelkedett, és másfél évtizede nagyjából 14 százalék körül alakul.
Gábos András, a Tárki vezető kutatója szerint az összetett mutató érdemi változásához több részmutatónak is jelentősen kellene javulnia. A hosszabb távú kedvező trendben szerepet játszhatott a foglalkoztatottság és a reálbérek növekedése, valamint a családtámogatási rendszer, miközben az infláció 2020 után erősen erodálta a jövedelmek értékét. A javulás ráadásul nem minden társadalmi csoportot érint egyformán.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔