Lemondott Aleksandar Vucic, október 25-én miniszterelnök-jelöltként indul

Aleksandar Vucic vasárnap Belgrádban lemondott a szerb köztársasági elnöki tisztségéről, hogy részt vehessen az október 25-ére kiírt előrehozott parlamenti választáson, ahol miniszterelnök-jelöltként indul. Lemondásával kapcsolatban hivatali ideje eredményeit sorolta: állítása szerint 2012-höz képest félmillióval nőtt a bejelentett foglalkoztatottak száma, a bruttó hazai termék jelentősen emelkedett, az elmúlt tizenhárom évben pedig 686 kilométer autópálya és gyorsforgalmi út épült, soha nem látott mértékben fejlődött az út- és vasúthálózat. A következő időszak fő feladatai közé a béke és a stabilitás megőrzését, a nemzeti érdekek és a koszovói szerbek védelmét sorolta, hangsúlyozva, hogy Szerbiának folytatnia kell európai integrációját a keleti partnerekkel ápolt kapcsolatok megőrzése mellett.

Vucic elmondta, hogy hivatali ideje alatt törvényesen részt vehetett volna a kampányban, ám tisztességesebbnek tartotta, ha előbb távozik posztjáról; külföldi politikusok értetlenül fogadták döntését, ő azonban a demokratikus verseny fontosságával indokolta. "Egyszerű emberként, a nép egyik tagjaként akarok versenyezni" – fogalmazott, egyúttal azzal vádolta ellenfeleit, hogy elutasítják a nyilvános vitát és valótlanságokat állítanak róla. Beszéde végén nyilvánosan aláírta lemondónyilatkozatát, és hétfő reggel adja át feladatait Ana Brnabic házelnöknek, aki korábbi miniszterelnökként legfeljebb kilencven napig láthatja el ideiglenesen az elnöki teendőket.

Vucic 1993-ban, a Vojislav Seselj vezette Szerb Radikális Pártban kezdte pályafutását, Milosevic hatalma alatt tájékoztatási miniszter volt, 2008-ban pedig Tomislav Nikoliccsal megalapította a Szerb Haladó Pártot (SNS). 2014-től miniszterelnök volt, 2017-ben, majd 2022-ben is megválasztották államfőnek – mandátuma eredetileg 2027-ben járt volna le, de a jogszabályok szerint két ciklus után az elnöki posztért már nem indulhatott volna újra. Lemondása miatt a parlament elnökének ki kell írnia az előrehozott elnökválasztást, amelyre 30–60 napon belül kerül sor, második fordulóra pedig akkor, ha az elsőben senki nem kapja meg a szavazatok több mint felét.