Megtelepedhet az élet a Szaturnusz Enceladus nevű holdján egy új kutatás szerint

A Szabad Berlini Egyetem kutatói a Science Advances tudományos folyóiratban bemutatott kísérleteikkel igazolták, hogy a Szaturnusz Enceladus nevű fagyos holdjának mélyén rejtőző óceán alkalmas lehet a mikrobiális élet fenntartására. Az alig 500 kilométer átmérőjű égitest vastag jégpáncélja alatt folyékony, sós víztömeg rejtőzik, amelyből gejzírszerű kitörések juttatnak anyagot a világűrbe. Amikor a NASA Cassini űrszondája 2015-ben átrepült a déli sarki vízoszlopokon, sót és szerves vegyületeket mutatott ki, bizonyítva az élethez nélkülözhetetlen kémiai összetevők jelenlétét.

A német kutatócsoport laboratóriumban szimulálta az idegen óceán lúgos közegét és a sziklás tengerfenék reakcióit víz, sók, karbonátok és kőzetpor felhasználásával. Ebbe a környezetbe a Japán és Tajvan közötti Okinava-árok mélytengeri forrásainál élő Methanothermococcus okinawensis nevű ősbaktériumot helyezték. A napfényt és oxigént nem igénylő prokarióta szervezet sikeresen alkalmazkodott az alacsony szén-dioxid-szinthez, és a víz és kőzet kölcsönhatásából származó hidrogént felhasználva metánt termelt a szimulált tengerben.

Bár az eredmények nem bizonyítják közvetlenül a földönkívüli élőlények létezését, alátámasztják a hold lakhatóságát. Ez felértékeli a jövőbeli, fúrásokat célzó NASA-expedíciók szerepét, miközben kiemelt feladattá teszi az égitest földi mikrobákkal való beszennyeződésének megelőzését.