Trump az ENSZ-ben fenyegetőzött Irán megsemmisítésével, és két grönlandi támaszpontot jelentett be

Donald Trump kedden az ENSZ Közgyűlésén tartott beszédében először az amerikai gazdaság, a munkaerőpiac, a haderő, az energiaszektor, a bevándorlás és a bűnözés elleni fellépés, valamint a beáramló befektetések eredményeit méltatta, majd Iránra tért. Szerinte más vezetők csak beszéltek a békéről, ő megteremtette azt; Teheránt a Közel-Kelet egykori zsarnokának nevezte, és azt mondta, a térség „bully-jai” az amerikai fellépés után már nem azok, befolyásuk megtört.

A beszéd dramaturgiai csúcspontján kijelentette: a novemberi félidős választások után vagy megállapodás születik, amely lehetővé teszi Irán újjáépítését, vagy az Egyesült Államok megsemmisíti az Iszlám Köztársaságot. Hozzátette, Teherán a választási eredményre vár, de őt belpolitikai szempontok nem befolyásolják, egyetlen célja, hogy az ország soha ne juthasson atomfegyverhez. Konkrét békefeltételeket, atom-, rakéta- és drónprogramra vonatkozó garanciákat nem sorolt fel.

Cáfolta, hogy kimerülnének a lőszerkészletek, szerinte több lőszerük van, mint amennyit valaha felhasználhatnának. A Pentagon főfelügyelőjének jelentése ugyanakkor elismerte a kulcsfontosságú készletek apadását az Irán ellen hónapok óta tartó háborúban; a CNN múlt havi értesülései szerint egy kulcsfontosságú rakétavédelmi rendszer elfogórakétáinak közel nyolcvan százalékát már elhasználták.

Kubáról azt mondta, a kommunista rezsim a valaha volt legnagyobb nyomás alatt áll és megbukik, Marco Rubio külügyminiszter pedig tárgyal Havannával. A Bruno Rodríguez Parrilla vezette kubai küldöttség ekkor felállt és elhagyta a termet. Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok azonnal jelentős katonai jelenlétet kezd kiépíteni Grönlandon, két nagy támaszponttal. A Dániával és Grönlanddal kötött, a beszéd napján aláírandó megállapodás szerinte állandó ellenőrzést ad Washingtonnak a sziget biztonsága felett; az arktiszi és észak-atlanti jelenlét a NATO-t és Európa védelmét is erősíti. Mette Frederiksen dán miniszterelnök a nézőtérről bólogatott. Kitért arra is, hogy a mesterséges intelligenciától nem kell félni, használni kell, és odaszúrt a kínai delegációnak. Csak a beszéd végén említette, hogy az ENSZ nem kizárólag az Egyesült Államokból áll, és a jelenlévő államoknak közösen kell harcolniuk ellenségeikkel szemben.