A gabonaőrlők és a malomipar története Kaposváron
Kaposvárt egykor a malmok városának is nevezték, ahol a 19. század második felében a hagyományos vízimalmok mellett egyre nagyobb szerepet kaptak a nagyteljesítményű gőzmalmok. Somogy mezőgazdasági központjaként jelentős gabona érkezett a városba, a virágzó iparágat azonban súlyos tüzek kísérték: az 1850-es Vár utcai vízimalom leégése után 1913-ban a Kanizsai utcai Anna Gőzmalom és a Fő utcai Hirschmann-féle üzem is elpusztult.
A megpróbáltatások ellenére az első világháború idején komoly fejlesztések indultak. A leégett Hirschmann-malom helyén, a cukorgyár mellett 1916 és 1917 között épült fel a hatvan embernek munkát adó MIR-malom. Ezzel párhuzamosan indult el 1917-ben a Kaposvári Hazai Malomipari Rt. üzeme is, amely országos hírű termékeivel a két világháború közötti korszak egyik legfontosabb helyi élelmiszeripari bázisává vált.
A fellendülésnek az 1929-es gazdasági világválság vetett véget. Kaposi Zoltán történész kutatásai alapján 1929 és 1934 között a helyi malmok működése végleg ellehetetlenült, és bezárták őket. Bár Kaposváron teljesen megszűnt a hagyományos gabonaőrlés, a mesterség emléke Somogyban máig él: Barcson az 1911-ben alapított, villámcsapás után újjáépített malomban 2016-ban újrakezdték a termelést a tradicionális géppark megőrzésével.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔