Először figyeltek meg részletesen egy kis csillag és egy szuperóriás összeolvadását
Az Androméda-galaxis peremén először sikerült részletesen rekonstruálni egy olyan csillagfúziót, amelyben egy, a Napnál kisebb tömegű csillag beleolvadt egy felfúvódott szuperóriásba. A kutatók a létrejött új objektumot Baónak nevezték el. A két csillag korábban évezredeken át kettős rendszerben keringett egymás körül, majd amikor a kisebb csillag elérte a nagyobb felszínét, mindössze hét keringés, vagyis körülbelül hét év alatt végbement az összeolvadás.
A rendszer változását 2023-ban kezdték szokatlannak látni. A kisebb csillag ekkor fokozatosan lefejtette a szuperóriás külső rétegeit, miközben a kidobott gáz közös burkot alakított ki körülöttük. A nagyobb csillag gravitációs ellenállása miatt társa egyre beljebb spirálozott, és végül a magjába zuhant. A 2025-ös kitörés fényessége egyetlen hét alatt érte el a csúcspontját, noha a kutatók eredetileg több évig tartó kifényesedésre számítottak.
A James Webb űrteleszkóp a csúcsfényesség után mindössze 47 nappal figyelte meg Baót, ami rekordgyorsaságú követésnek számít egy ilyen eseménynél. A méréseket földi és űrtávcsövek korábbi adataival, valamint számítógépes modellekkel vetették össze. Ezek szerint az eredeti szuperóriás körülbelül hétszer volt tömegesebb a Napnál, sugara annak 350-szerese, fényessége pedig 18 ezerszerese lehetett. A kisebb társ tömegét nagyjából 0,7 naptömegre becsülték. A kutatók szerint a csillag nem tudott elmenekülni, hanem egy, a belsejében bekövetkező robbanásszerű folyamat során semmisült meg; Bao jelenlegi állapotát további megfigyelések tisztázhatják.