Erdélyi zarándoklat idézi fel Márton Áron életét
A Magyar Kurír, az Új Ember és a Via Sacra október 1. és 6. között zarándoklatot szervezett Márton Áron püspök erdélyi életútjának fontos állomásaihoz. Az utazás kapcsolódott a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye által meghirdetett 2026-os emlékévhez, amelyet Márton Áron születésének 130. évfordulójára rendeznek meg, és amelyet a román parlament is elfogadott. A zarándokút lelki vezetője Török Csaba teológus, világi vezetője pedig Kuzmányi István állandó diakónus volt.
A 38 résztvevő az ország különböző részeiről, valamint a Felvidékről és a Vajdaságból érkezett. A program négy központi helyszínre épült: Csíkszentdomokosra, Márton Áron szülőfalujára, Kolozsvárra, püspökszentelésének helyére, Máramarosszigetre, ahol börtönéveinek egy részét töltötte, illetve Gyulafehérvárra, püspöki szolgálatának központjába és végső nyughelyéhez. A résztvevők imaszándékai között első helyen a püspök boldoggá avatása szerepelt, de családtagokért, közösségekért, a magyar ifjúságért és a békéért is imádkoztak.
Máramarosszigeten a zarándokok felkeresték a Szegények temetőjét és a Kommunizmus Áldozatainak Emlékmúzeumát. Az egykori politikai börtön 1950-től a román kommunista rendszer egyik legkegyetlenebb fogháza lett: öt év alatt mintegy kétszáz embert tartottak ott fogva, közülük ötvenen a bánásmód és a körülmények miatt haltak meg. Márton Áron 1951 és 1954 között raboskodott az intézményben, amelynek több mint hatvan, egykori cellákban kialakított kiállítása a diktatúra és az üldözöttek történetét mutatja be.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔