Deutsche Welle: Magyarország későn kezdte feltárni az állambiztonsági ügynökhálózatot
A Deutsche Welle Magyarországgal foglalkozó szakértője, Keno Verseck szerint az ügynökakták megnyitása a szocializmus kori állambiztonsági múlt egyik legkényesebb fejezetét hozza felszínre. A folyamat éppen az 1956-os orosz bevonulás évfordulóján kezdődött, és olyan emberek neve is előkerülhet, akik „hálózati személyként” kapcsolatban álltak az államrendőrséggel. Verseck írása szerint az érintettek többsége vállaltan működött együtt, de voltak olyanok is, akik nem tudtak a beszervezésükről, illetve nem készítettek jelentéseket.
A dokumentumok nyilvánosságra hozatalát a hatalom történelmi eredményként mutatja be, mivel a kérdésről több mint három és fél évtizede zajlik politikai és társadalmi vita. Korábban csak egyes iratokat tettek közzé, így a nyilvánosság nem ismerhette meg a teljes képet. A hiányos hozzáférés egyúttal azt is lehetővé tette, hogy a titkos archívumokat pártpolitikai célokra használják fel.
A német közmédia szakértője ugyanakkor óvatosságra int az egyes nevek értelmezésében. Egy dokumentumban való szereplés önmagában nem bizonyítja sem azt, hogy valakit ténylegesen beszerveztek, sem azt, hogy később jelentéseket írt. Az akták megnyitása ezért nem lezárja, hanem várhatóan újraindítja a vitát a felelősségről, az együttműködés különböző formáiról és a múlt feltárásának módjáról.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔