Több részletében módosult a parlament elé kerülő vagyonadó-tervezet
A parlament elé került vagyonadó-törvényjavaslat több gyakorlati részletszabályban eltér a társadalmi egyeztetésre korábban kiadott tervezettől, miközben az alapvető adókulcsok változatlanok maradtak. Az egymilliárd forint feletti vagyonnal rendelkező magyarok teljes vagyonát, így a külföldön tartott vagyonelemeket is figyelembe vennék. Az adóalap 100 milliárd forintig terjedő része után 1 százalékot, az e feletti rész után 1,5 százalékot kellene fizetni. A szabály a külföldi illetőségűek magyarországi ingatlanjaira, az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokra és magyar társaságokban fennálló részesedéseire is kiterjedne.
Az őszi adócsomag exit adót is bevezetne azokra, akik az előző tíz évből legalább ötben magyar adóügyi illetőségűek voltak, majd külföldre költözve korlátozzák vagy megszüntetik Magyarország adóztatási jogát. Bővülne a gazdasági tevékenységhez használt ingóságok köre, és a nemcsak vállalkozói vagy őstermelői, hanem más, adószámhoz kötött önálló tevékenységhez kapcsolódó eszközök teljes értékét is számításba vennék.
Módosulna a tőzsdei részesedések értékelése: az év végi árfolyam helyett bizonyos esetekben nem 30, hanem 180 nap átlagát használnák, így a rövid távú árfolyammozgások kisebb szerepet kapnának. Pontosították a holdingvállalkozás fogalmát, bővítették az ingatlanértékelési modell hatályát az üdülőkre és telkekre, valamint 100 ezer forintos bírságot szabnának ki arra a szakértőre, aki a valós forgalmi érték 70 százalékát el nem érő összeget állapít meg. A külföldi ingatlanok értékét főszabály szerint a szerzéskori értékből, évi 3 százalékos vagy hivatalos árindex szerinti korrekcióval számítanák.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔