Tovább a PegaPollra
PEGAPOLL · HÍREK

Ausztrália klímaminisztere a COP31 élén, miközben országa óriási szén- és LNG-exportőr

The Guardian World · 2026-11-07
🤖 AI-generált tartalom — A címet és az összefoglalót mesterséges intelligencia készítette automatikusan, emberi szerkesztői átnézés nélkül.

A COP31 hétfőn indul a törökországi Antalyában: közel kétszáz ország delegáltjai két hétig tárgyalnak, miközben a közel-keleti konfliktus olajárválságot és világszerte emelkedő megélhetési költségeket hozott. A találkozó két hónappal azután nyílik, hogy klímakutatók megerősítették: a felmelegedés legalább 1,8 Celsius-fokra nő. Törökország és Ausztrália egy 2035-ös villamosítási célt szorgalmaz: a végső energiafelhasználás 35 százaléka áram legyen, fosszilis tüzelőanyag helyett.

Ausztrália a világ második legnagyobb hőerőművi szénexportőre és a legnagyobb acélgyártási szénexportőr; cseppfolyósított földgázexportjának mintegy ötöde innen származik – Katarral azonos nagyságrend, az Egyesült Államok a legnagyobb. A kormány szerint a három üzemanyag exportértéke ebben a pénzügyi évben 141 milliárd ausztrál dollár (98 milliárd amerikai dollár). Szakértők arra sürgették a kormányt, hogy a közel 100 milliárd dolláros fosszilis exportágazat támogatása helyett a szén, a gáz és az olaj elhagyásáért küzdjön. Törökország a konferencia elnöke, Ausztrália a tárgyalásoké; Chris Bowen klímaváltozási miniszter a gazdag fosszilis termelők (Szaúd-Arábia, Oroszország), a legnagyobb kibocsátó Kína és a kiszolgáltatott szegényebb országok között keres konszenzust.

Bowen csütörtökön a Guardiannak három fókuszt említett: a 1,5 fokos párizsi cél túllépésének mérséklését, a szegényebb országok finanszírozását és a villamosítási célt; az óceánvédelem is téma lehet. Elvetette, hogy nagy termelőként Ausztrália ne vezethetné a fosszilisoktól való elmozdulást, és a belföldi szénkivezetést a villamosenergiában nemzetközileg elismertnek nevezte. A hivatalos napirenden nincs részletes fosszilis kivezetési terv. Bill Hare, a Climate Analytics vezetője szerint a 2023-as csúcson megállapodtak az átállás szükségességéről; Brazília a múlt évi elnökség után e héten tette közzé az első globális fosszilis ütemtervet, de szakértők szerint hiányoznak a mérföldkövek és határidők. Hare szerint a fosszilisok a globális kibocsátás mintegy 75 százalékát adják, a 1,5 fokos túllépés korlátozása gyors kivezetés nélkül nem lehetséges. Ausztráliában a konzervatív ellenzéki Koalíció a 2050-es nettó zéró cél eltörlését ígéri, a One Nation elutasítja a klímatudományt; Anthony Albanese miniszterelnöknek a kétnapos vezetői csúcson kell egyensúlyoznia.

Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔
Forrás: The Guardian World · innen ahirlevel.hu

Kapcsolódó hírek