A díszkáposzta a fagyok után is tavaszig díszítheti a kertet
A díszkáposzta akkor is színt vihet a kertbe, amikor az őszi virágzó növények többsége már elhervadt. A Brassica oleracea a közönséges káposzta közeli rokona, de elsősorban dísznövényként termesztik. Tömött levélrózsái zöld, fehér, krémszínű, rózsaszín, lila, vöröses és bordó árnyalatokban jelenhetnek meg, a hideg beköszöntével pedig gyakran még intenzívebbé válnak.
A növény általában 30–40 centiméter magasra és hasonló szélességűre nő. Levelei lehetnek simák, hullámosak vagy erősen fodrozottak, ezért fajtától függően egészen eltérő hatást kelthet. A nagyjából 10 Celsius-fok alatti tartós hőmérséklet segíti a színeződését, a megerősödött példányok pedig körülbelül mínusz 15 Celsius-fokig is átvészelhetik a fagyot. A tartósan erős hideg már károsíthatja a leveleket, enyhébb teleken viszont akár kora tavaszig díszíthet.
Gondozása nem különösebben nehéz. Világos, napos helyen fejlődik a legszebben, de enyhe félárnyékot is elvisel, talaja pedig legyen tápanyagban gazdag és jó vízáteresztő képességű. Ültetés után rendszeresen öntözni kell, később azonban kerülni kell a túlöntözést és a pangó vizet. Cserépben csak vízelvezető nyílásokkal rendelkező edényben érdemes tartani.
Virágágyásban csoportosan, utak és ágyások szegélyeként, valamint balkonládában, cserépben vagy dézsában is jól mutat. Fajtától függően 25–30 centiméteres tőtávolság ajánlott, és krizantémmal, hangával, árvácskával vagy díszfüvekkel is társítható. Magról májustól júliusig nevelhető, őszre azonban egyszerűbb előnevelt, tömött levélrózsájú palántát választani.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔