Mars méretű égitestek ütközéseinek nyomait vizsgálta a Webb
A James Webb űrtávcső fiatal csillagok körül kialakult, szokatlanul nagy mennyiségű meleg port tartalmazó törmelékkorongokat vizsgált. Ezek a rendszerek a kőzetbolygók születésének és fejlődésének olyan szakaszára utalhatnak, amely a Naprendszer történetében is fontos szerepet játszhatott. A kutatók szerint a fiatal Föld és a Mars méretű Theia ütközése hasonlóan pusztító esemény lehetett: a becsapódás hatalmas mennyiségű kőzetet párologtatott el és lökött az űrbe, amelyből később kialakulhatott a Hold.
A vizsgálatban összesen 21 szélsőséges törmelékkorong szerepelt. Öt rendszert korábbi Spitzer-megfigyelésekből választottak ki, 16-ot pedig a Webb vizsgált, köztük 12 új célpontot és négy korábban elemzett rendszert. Az ilyen korongok a fiatal csillagok mindössze körülbelül egy százalékánál figyelhetők meg. A műszer középinfravörös adatai alapján a porszemcsék kisebbek a megszokott törmelékkorongok részecskéinél, a meleg por koncentrációja rendkívül magas, fényességük pedig szabálytalanul változik.
A kutatók két fő csoportot különítettek el: szilíciában gazdag és szilíciában szegény korongokat. A minta nagyjából egyharmada az előbbi kategóriába tartozik; ezek létrejöttét különösen nagy energiájú, Mars méretű égitestek ütközésével hozzák összefüggésbe. A többi rendszer kisebb energiájú becsapódások maradványa lehet. A por ásványi összetétele így közvetve az ütközések erejéről is árulkodik.