Litvánia visszautasítja, hogy légteret nyitott volna a Kalinyingrádi dróntámadáshoz
Litvánia határozottan tagadja, hogy megnyitotta volna légterét a szomszédos orosz exklávé, a Kalinyingrádi terület elleni feltételezett dróntámadásokhoz – írja az Unian. Kęstutis Budrys litván külügyminiszter álhírnek nevezte a közösségi médiában terjedő állításokat, és hangsúlyozta: országa soha nem adott engedélyt orosz területek elleni csapásokra a légteréből.
A hátteret az adja, hogy 2026. november 21-én este – a háború kezdete óta először – dróntámadásról és légvédelmi riasztásról számoltak be az EU- és NATO-tagállamok által körbevett orosz területen. Kétszer rendeltek el légiriadót, a helyi repülőtér forgalmát leállították. A United24 Media szerint a fő célpont a Balti Flotta bázisának otthont adó Baltijszk kikötője volt, ahol az orosz légvédelem nagy erőkkel tüzelt; a Militarnyi adatai alapján egy NATO légtérellenőrző gép a lengyel légtérből érkezett a térségbe. Alekszej Beszprozvannih kormányzó közölte, hogy a Litvániával határos Nyemani járásban „Litvánia felől érkező gyanús objektum” miatt lépett működésbe a drónriasztó; a szakemberek szerint nem volt valós fenyegetés, de az irány megnevezése találgatásokat indított. Orosz Telegram-csatornák több drón lelövéséről írtak, a kormányzó később visszavonta a riadót; független források nem erősítettek meg katonai kárt vagy becsapódást, Ukrajna érintettségét sem erősítették meg hivatalosan.
Mivel a terület szárazföldön csak Litvániával és Lengyelországgal határos, bármely odáig jutó drón útvonala felveti a szomszédos szövetségesek érintettségét. Ha egy EU- és NATO-tagállam átengedné légterét Oroszország elleni támadáshoz, Moszkva közvetlen hadviselő félnek tekinthetné – ez súlyos eszkalációt jelentene. Órákkal korábban az Al Jazeera szerint ukrán drónok a Finn-öbölben gyújtották fel a Szentpétervárról Kalinyingrádba tartó, fegyverszállítással is összefüggésbe hozott Sparta II teherhajót, amely finn vizekre sodródott.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔