A horvátországi turisztikai költések több mint fele külföldre áramlik
A horvát turizmus jelentős bevételei ellenére az ágazat gazdasági haszna jóval kisebb lehetne, mint amekkora a vendégforgalom alapján várható. Željko Kukurin, a Valamar Riviera vezérigazgatója szerint minden, turizmusban elköltött 100 euróból mindössze 48 marad Horvátországban. A fennmaradó összeg jelentős része külföldre kerül, mert a szállodák, éttermek és más turisztikai vállalkozások sok élelmiszert, italt, berendezést és egyéb árut importálnak.
Kukurin példája szerint a Valamar Riviera élelmiszer- és italbeszerzéseinek mintegy 80 százalékát horvát termelőktől szerzi be, ami azt mutatja, hogy a helyi beszállítók bevonása működőképes lehet. A szorosabb együttműködés kiszámíthatóbb piacot teremthetne a gazdáknak és az élelmiszeripari vállalatoknak, miközben a turisztikai cégek helyi alapanyagokhoz juthatnának. Ehhez azonban a horvát termelőknek árban, minőségben, folyamatos ellátásban és szállítási megbízhatóságban is teljesíteniük kell az ágazat elvárásait.
A külföldi turisták 2025-ben 15,298 milliárd eurót költöttek Horvátországban, ami 2 százalékos növekedés az előző évhez képest. A hatalmas piac nagyobb része maradhatna belföldön, de ehhez fejleszteni kell a termelést, a technológiát, a raktározást és a logisztikát. A konferencián elhangzott példák szerint a helyi vállalatok külföldön is képesek növekedni: a Podravka árbevételének 65–70 százaléka Horvátországon kívülről származik, a Žito Group pedig 43 ezer szlavón sonkát értékesített Olaszországban.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔